Ezen az oldalon Pannónia néhány rejtett kincsét hozom közénk. A Dunántúl sokak által nem ismert evangélikus vonatkozású kincseit.
Pannónia rejtett kincsei - evangélikus vonatkozások. (4)
Evangélikus templom Balatonalmádiban
Pannónia rejtett kincsei - evangélikus vonatkozások. (3)
A győri Evangélikus öregtemplom
Pannónia rejtett kincsei - evangélikus vonatkozások. (2)
Árpád-kori evangélikus templom
Pannónia rejtett kincsei - evangélikus vonatkozások. (1)
Bakonytamási-Hathalompuszta – Ihász-sírkert megújulása
A reformáció 500. évfordulója kiválóan alkalmas pillanat a visszatekintésre, értékeink számba vételére. Ennek során egyháztörténetünk sok – egyébként ritkábban emlegetett – kiváló alakja „bukkanhat” elénk. Közéjük tartozik Ihász Lajos, a dunántúli evangélikus egyházkerület 1899-1908 közötti felügyelője is, aki hazája és egyháza iránt roppant elkötelezett emberként élte életét. Felügyelői munkásságának sarokpontja a jövő nemzedékek útjának egyengetése volt, vagyis az evangélikusság tartós fennmaradásáért, gyarapodásáért, szellemi épüléséért – értünk is dolgozott. Ihász Lajos a legtöbb figyelmet a nőnevelésre, az oktatás színvonalának, feltételrendszerének fejlesztésére, valamint az árvaügyre fordított. Ehhez természetesen pénz kellett, aminek előteremtéséhez elsőként ő adta meg az irányt: végrendeletében 2300 holdas birtokát a dunántúli evangélikus egyházkerületre hagyta. Ilyesmire korábban evangélikus körökben nem volt példa.
Ihász Lajos nyughelyét a 20. század nem kímélte; életéhez, szellemiségéhez méltatlan állapotba került. 1910 körül ugyan elkészült a végrendeletében meghagyott tornyos kis kápolna, de a II. világháború harcaiban lövést kapott, ami után nem építették újjá, de egyenesen szétbontották. A sírkerthez vezető egykor impozáns jegenyenyárfa-sorral szegélyezett út pedig a „kollektív gazdálkodás” időszakától fogva tehénhajtó útként funkcionál.
A reformáció 500. évfordulójának alkalmából reméljük, hogy a sírkert megközelíthetővé válik, ill. reméljük, hogy megtörténhet a síremlék teljes helyreállítása is.
Lásd: Németh Tibor írását, képeit, forrás: http://6an.webnode.hu/
Pannónia rejtett kincsei - evangélikus vonatkozások. (6)
Pécsi evangélikusok
Pécsi evangélikusok
Pécs városának kicsiny evangélikus közössége neves tudósokat, közéleti embereket adott az elmúlt másfél évszázadban a városnak és a hazának. Gyülekezetük történetéről és a templomról itt olvashat bővebben:
http://pecs.lutheran.hu/index.php/magunkrol/tortenetunk
http://pecs.lutheran.hu/index.php/magunkrol/tortenetunk
Pannónia rejtett kincsei - evangélikus vonatkozások. (5)
Lovászpatona
Lovászpatona
Lovászpatona a Sokoró lábainál helyezkedik el, csodálatos természeti környezetben: innét már láthatóak a Bakony lankái. Az evangélikus templom a helység legértékesebb műemléke, a XIII. században épült. Román stílusú, nyugati tornyos, sokszögzáródású templomocska. A hajó boltozatán 1500 körüli falkép található, míg külső falán középkori falfestmény maradványai láthatóak.
Pannónia rejtett kincsei - evangélikus vonatkozások. (4)
Evangélikus templom Balatonalmádiban
Kevesen tudják, hogy Almádiban – nem messze a városközponttól – igazi „ékszerdoboz”, kicsiny evangélikus templom áll. Gyerekként – az 1990-es években nyaranta – én magam is többször hallhattam itt Isten igéjét. 2004-ben felújították a kis templomot. Bővebb információ: http://www.evelet.hu/archivum/2004/26/093
Pannónia rejtett kincsei - evangélikus vonatkozások. (3)
A győri Evangélikus öregtemplom
Az Evangélikus öregtemplom a Rába partján, az Evangélikus Konvent épületeinek udvarában található. A nagyméretű, torony nélküli templom Magyarország egyik legszebb evangélikus temploma. Számomra a lelki indulás otthona is: itt konfirmáltam általános iskolásként.
Mint érdekesség jegyzem csak meg: az első evangélikus templom Győrött 1696-ban épült fel a mai újvárosi római katolikus templom helyén, ezt azonban az evangélikusoktól 1749-ben elvették. II. József türelmi rendelete adta meg újra a lehetőséget az evangélikus közösségnek templom építésére. Az új templom torony nélkül, zárt udvarban épülhetett csak fel, mocsaras telken, a városon kívül. A templom 1785-re készült el.
Mint érdekesség jegyzem csak meg: az első evangélikus templom Győrött 1696-ban épült fel a mai újvárosi római katolikus templom helyén, ezt azonban az evangélikusoktól 1749-ben elvették. II. József türelmi rendelete adta meg újra a lehetőséget az evangélikus közösségnek templom építésére. Az új templom torony nélkül, zárt udvarban épülhetett csak fel, mocsaras telken, a városon kívül. A templom 1785-re készült el.
Pannónia rejtett kincsei - evangélikus vonatkozások. (2)
Árpád-kori evangélikus templom
A Bakonyszentlászlói Evangélikus Gyülekezet története a reformáció kezdetéig nyúlik vissza. Bár pontos adatunk nincs arról, hogy melyik évben született a gyülekezet, de a kezdetek az 1540-es évekre tehetők. A helyi és környékbeli evangélikusok a faluban található középkori eredetű elhagyott templomot vették birtokukba, és azóta – megszakítás nélkül – ez a szentlászlói gyülekezet temploma. Ez a magyarországi evangélikusság egyik – ha nem az egyetlen – árpád-kori temploma.
Pannónia rejtett kincsei - evangélikus vonatkozások. (1)
Bakonytamási-Hathalompuszta – Ihász-sírkert megújulása
A reformáció 500. évfordulója kiválóan alkalmas pillanat a visszatekintésre, értékeink számba vételére. Ennek során egyháztörténetünk sok – egyébként ritkábban emlegetett – kiváló alakja „bukkanhat” elénk. Közéjük tartozik Ihász Lajos, a dunántúli evangélikus egyházkerület 1899-1908 közötti felügyelője is, aki hazája és egyháza iránt roppant elkötelezett emberként élte életét. Felügyelői munkásságának sarokpontja a jövő nemzedékek útjának egyengetése volt, vagyis az evangélikusság tartós fennmaradásáért, gyarapodásáért, szellemi épüléséért – értünk is dolgozott. Ihász Lajos a legtöbb figyelmet a nőnevelésre, az oktatás színvonalának, feltételrendszerének fejlesztésére, valamint az árvaügyre fordított. Ehhez természetesen pénz kellett, aminek előteremtéséhez elsőként ő adta meg az irányt: végrendeletében 2300 holdas birtokát a dunántúli evangélikus egyházkerületre hagyta. Ilyesmire korábban evangélikus körökben nem volt példa.
Ihász Lajos nyughelyét a 20. század nem kímélte; életéhez, szellemiségéhez méltatlan állapotba került. 1910 körül ugyan elkészült a végrendeletében meghagyott tornyos kis kápolna, de a II. világháború harcaiban lövést kapott, ami után nem építették újjá, de egyenesen szétbontották. A sírkerthez vezető egykor impozáns jegenyenyárfa-sorral szegélyezett út pedig a „kollektív gazdálkodás” időszakától fogva tehénhajtó útként funkcionál.
A reformáció 500. évfordulójának alkalmából reméljük, hogy a sírkert megközelíthetővé válik, ill. reméljük, hogy megtörténhet a síremlék teljes helyreállítása is.
Lásd: Németh Tibor írását, képeit, forrás: http://6an.webnode.hu/
