Mindenkinek - bármi legyen is a kurzus címe. Levelezősöknek és nappalisoknak egyaránt.
Az alkalmak (akiknél egy nap volt, náluk a nap) három részre oszthatóak.
1. Elméleti megfontolások, amelyek alapvetően a tudomány fogalmával, módszertani kérdésekkel, megközelítésekkel, megfigyelés fogalmával, induktív és deduktív logikával, kvantitatív és kvalitatív kutatások jellegzetességeivel, tudományos kutatás sajátosságaival stb. foglalkoztak.
Ehhez kapcsolódóan a figyelmükbe ajánlom az órán is említett Babbie-féle "kézikönyvet" (A társadalomtudományi kutatás gyakorlata).
2. Az alkalmak "középső" része a szakdolgozatírásról szólt. Ehhez kapcsolódóan két könyvet ismertettem önökkel, annak legfontosabb fejezeteit, oldalait. Lásd: Umberto Ecco "Hogyan írjunk szakdolgzatot?" című könyvét és a Gyurgyák-féle "Szerkesztők és szerzők kézikönyve" kötetet (főként a főszövegről szóló oldalakat).
Megtekintettünk egy-két tanulmányt is az óra keretében, ill. kivetítettem önöknek néhány bírálatot is. Ez utóbbihoz kapcsolódóan:
A dolgozat az Egyetem és a TNTI által rögzített formai, hivatkozási és terjedelmi előírásoknak (minimum 52.000, maximum 80.000 karakter terjedelem; Times New Roman 12 pts betű; 1,5 sortáv, hivatkozások lábjegyzetben, tartalomjegyzék, irodalomjegyzék)
megfelel/nem felel meg
Ha a fentieknek nem felel meg, akkor a dolgozat nem értékelhető.
| A bírálat szempontjai Kérjük, minden szempontnál adja meg a megfelelő pontszámot! |
|
|
|
| Jelentős és nagyrészt feldolgozatlan. (4-5 p.) | 4 |
| Jelentős, de nagyrészt feldolgozott. (2-3 p.) | |
| Marginális téma. (0-1 p.) | |
|
|
| Releváns kutatási kérdés, világos gondolatmenet. (3-4 p.) | 4 |
| Van kutatási kérdés, de nem világos a szerepe a dolgozat gondolatmenetében. (1-2 p.) | |
| Nincs kutatási kérdés. (0 p.) | |
|
|
| Munkájához a szerző mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomból merített, azt szakszerűen elemzi, megfelelő forráskritikát gyakorol. (9-10 p.) | |
| Munkájához a szerző mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomból merített, abban jártas, megfelelő forráskritikát gyakorol. (7-8 p.) | |
| A szerző elsősorban hazai szakirodalomra támaszkodik, s azt egészíti ki külföldi forrásokkal. (5-6 p.) | 6 |
| A szerző csak hazai szakirodalomra támaszkodik. (3-4 p.) | |
| Alapvető hiányosságok észlelhetők a szerző szakirodalmi jártasságában. (1-2 p.) | |
| A szerző nem dolgozta fel a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi szakirodalmat. (0 p.) | |
|
|
| Szakszerű, hibátlan. (7-8 p.) | 7 |
| Szakszerű, kisebb hibákkal. (5-6 p.) | |
| Szakszerű, visszatérő hibákkal. (3-4 p.) | |
| Elfogadható. (1-2 p.) | |
| Nem szakszerű, elfogadhatatlan. Plágium feltételezhető. (0 p.)* | |
|
|
| Jól áttekinthető, logikus, szerkezete teljes mértékben megfelel a tartalmi követelményeknek. (5 p.) | 5 |
| Jól áttekinthető, logikus, szerkezete nagyrészt megfelel a tartalmi követelményeknek. (4 p.) | |
| Általában logikus, kisebb hibákkal. (3 p.) | |
| Logikus, az értelmezést nehezítő hibákkal. (2 p.) | |
| Nehezen követhető, a dolgozatot nem fűzi össze egységes gondolati szál. (1 p.) | |
| Követhetetlen. (0 p.) | |
|
|
| Hibátlan terminológia és helyesírás. Gépelési hibáktól mentes. (7-8 p.) | |
| Hibátlan terminológia és helyesírás. Kevés gépelési hiba akad. (5-6 p.) | 6 |
| Elfogadható szóhasználat. Helyesírási és gépelési hibáktól nem mentes. (3-4 p.) | |
| Nem igényes. Terminológiai, helyesírási és gépelési hibák. (1-2 p.) | |
| Igénytelen és elfogadhatatlan. (0 p.) | |
|
|
| Módszertanilag megalapozott, szakmailag kifogástalan tudományos munka, tartalmaz következtetéseket és javaslatokat. (9-10 p.) | 9 |
| Módszertanilag megalapozott, színvonalas tudományos munka. (7-8 p.) | |
| Módszertanilag megalapozott, jó színvonalú tudományos munka, de következtetések hiánya jellemzi. (5-6 p.) | |
| A munkában módszertani, szakmai hiányosságok észlelhetők. (3-4 p.) | |
| A munkában alapvető módszertani, szakmai hiányosságok észlelhetők. (1-2 p.) | |
| Elfogadhatatlan. (0 p.) | |
| Pontok összege | 41 |
A dolgozat számszerű értékelése: 41 pont (jó)
Osztályzatok:
44-50 pont: jeles (5)
39-43 pont: jó (4)
34-38 pont: közepes (3)
29-33 pont: elégséges (2)
0-28 pont: elégtelen (1)
Szöveges értékelés (kötelező, minimum 1000 karakter):
Megválaszolandó kérdések (kötelező):
A diplomamunkát/szakdolgozatot elfogadásra javaslom jó (4) érdemjeggyel.
Budapest, 2020. június 4.
Dr. habil. Birkás Antal
Készült 2 eredeti példányban.
* Ha a hivatkozások szempontnál a bíráló 0 pontot ad, a dolgozat elfogadhatatlan.
Az alkalmak utolsó harmadában az önök által elkészített munkákat hallgattuk meg: választott szakdolgozati téma, bevezetés, tartalmjegyzék és csatolt irodalom. Ez bővül a két módszertani cikk elolvasásával, nappalisok esetében beadandóval (lásd az oldal alján a szempontokat), levelezősök esetében az órán történő megbeszéléssel.
A félév lezárásához szükséges beadandó (amit az órán be is kell mutatniuk) körülbelül így nézzen is - minimum:
Valahogy így, példaként, benne hagyva a hibákat. Az elhangzottakat kiegészítettük, ill. azt önöktől a megbeszélt napon - az órai észrevételeket is figyelembe véve, javítva - várom elektronikusan. Lentebb két példát találnak:
Szakdolgozat témája
Játékelmélet, tranzakcióanalízis, mint elemzés eszközei a munkahelyi vezető- beosztotti kommunikációban
Bevezető
Manapság a munkaerőpiacon keresett és kínált szakmák, munkakörök olyan készségeket és szaktudást várnak el a munkakeresőktől, amik 20-25 éve még nem képezték részét az egyetemi vagy főiskolai oktatásnak. A modern munkahelyek külön erőforrásokat (költségvetés, reklám, training programok, stb) fordítanak arra, hogy a megfelelő ’talent-et’, jelöltet vonzzák magukhoz és növeljék a munkavállalók elégedettségét. Külön fejlesztő programok és applikációk léteznek a mentálhigiéniás igények (pl. wellbeing, mindfullness, work-life balance, stress management) kezelésére és fejlesztésére, ami gyakran munkakörtől függetlenül elérhető minden munakvállalónak.
A vezetők szerepe és a velük szemben támasztott elvárások is ’fényévekre’ vannak attól a vezető képtől, amiben a nagyszüleink vagy szüleink szocializálódtak. A jó és eredményes vezetőnek tudni kell különböző szerepek és készségek között könnyedén váltani: az erős kommunikációs készség (pl. tárgyalástechnika, befolyásolás) alapelvárás; ezen kívül tudni kell stratégiát alkotni és kivitelezni, érteni kell egy kicsit a pszichológia tudományához hogy jó coach-ok legyünk; tudni kell eredményeket és riportokat analizálni és akcióterveket készíteni az üzleti célok elérésére, rizikók csökkentésére. Ezen kívül értenünk kell ahhoz is, hogyan építsünk bizalmi kapcsolatot és erős csapatot a beosztottainkkal.
A Neumann-féle játékelmétet mára szinte önálló tudományággá nőtte ki magát, széles körben alkalmazzák a közgazdaság és a matematika területén is. Definíció szerint a játékelmélet olyan helyzetekben hasznos, ahol a résztvevõk – más néven játékosok – egy jól körülírható cél érdekében döntéseket hoznak, és a végeredmény a játékosok választott stratégiáinak (is) függvénye. Az elmélet mentén első sorban az n-személyes játszák és a zérus összegű játékok gyakorlati alkalmazhatóságát vizsgálom dolgozatomban a vezető – beosztott közötti viszonyban.
Eric Berne Tranzakcióalaízis elméletével és Simon Sinek csapatkohézióra és együttműködésre (Golden circle) vonatkozó elméletével vezetői trainingeken találkoztam először. A könyveiket olvasva folyamatosan dolgozott bennem az igény, hogy az elméletet a gyakorlatba fordítsam. A dolgozatom másik fő témája az lesz, hogyan lehet a prichológiai elméleteket (tranzakcióanalízis) az eredményes kommunikáció és magasan teljesítő csapat építésének szolgálatába álltítani.
Az említett elméletek és szerzőik önmagukban is külön vizsgálatok tárgyát képezik, de ebben az elemzésben nem fogok az elméletek kialakulására és történelmi hatásukra kitérni. Első sorban azt szeretném vizsgálni, hogy az emlíett források milyen mértékben és eredményességgel állíthatók a modern munkahelyi kommunikáció szolgálatába.
Felhasznált irodalom:
KÓCZY Á. LÁSZLÓ: A Neumann-féle játékelmélet
Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. január (31–45. o.)
Van Vugt, Mark, Robert Hogan, and Robert B. Kaiser. "Leadership, followership, and evolution: Some lessons from the past." American Psychologist 63.3 (2008): 182.
Dr. Fenyvesi Éva: A TUDÁSMEGOSZTÁS MOTOVÁTORAI - A játékelmélet a tudásmegosztás gyakorlatában
https://www.researchgate.net/profile/Fenyvesi_Eva/publication/280371642_A_tudasmegosztas_motivatorai/links/55b355b008ae092e9650be32/A-tudasmegosztas-motivatorai.pdf
Weiss – Hughes, (2005): Együttműködésre vágyunk? A konfliktusok elfogadása és aktív menedzselése. Harvard Businessmanager, 2005. július-augusztus. pp. 74-83.
Berne, Eric, and Ehmann Bea. Sorskönyv. Háttér, 1997.
Szirtesné Kiss, Ágota. "Női vezetők fejlesztése a coachingban a tranzakcióanalízis énállapotok modelljének segítségével."
http://dolgozattar.repozitorium.bgf.hu/12654/
Cornell, William F., and N. Michel Landaiche III. "Nonconscious processes and self-development: Key concepts from Eric Berne and Christopher Bollas." Transactional Analysis Journal 38.3 (2008): 200-217.
van Beekum, Servaas. "Mindfulness and leadership: a critical reflection." Business and Management Studies 2.1 (2015): 44-50.
Sinek, Simon. Leaders eat last: Why some teams pull together and others don't. Penguin, 2014.
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Második példa:
Az online értékesítés jelentőségének változása a koronavírus hatására
Kereskedelem- marketing szakos hallgatóként nem kerülheti el a figyelmem az a tény, mennyire átalakultak a vásárlási szokások 2020-ban. Bár az év még tart, és az igazán nagy karácsonyi vásárlási láz hátravan, azonban látható, hogy a jelen egészségügyi helyzet, a szociális távolságtartási kényszer, a megbetegedéstől való félelem és a kormányzati intézkedések az online kereskedelem felé terelik a vásárlókat. Olyan üzletek, boltok és szolgáltatók is áttértek erre az értékesítési formára, amelyek tavaly még nem is gondolták, hogy számukra is van lehetőség vagy szükség elektronikus kereskedelmi csatornák kialakítására. Az idei év számos újítást tartogatott ebben a témában: a sarki kisbolt, a zöldséges, az eddig csak helyben fogyasztásra ételt kínáló éttermek, de még a helyi kisbutikok is elkezdtek házhoz szállítani. Megjelentek az online jóga és egyéb testmozgáshoz kapcsolódó órák, a közösségi médiában közvetített kisbabás foglalkozások, de még online borkóstolón vagy üzleti találkozón is részt lehet venni.
A szakdolgozatban szeretném összegyűjteni ezeket a változásokat és megvizsgálni azt, hogy milyen hatással voltak az azokat alkalmazó vállalkozásokra. Ennek érdekében mélyinterjúkat fogok készíteni, mely két irányból vizsgálja a piaci szereplőket. 4 olyan vállalkozóval szeretnék beszélgetni, akik korábban is webshopot üzemeltettek és 4 olyannal, akik számára korábban üzletileg idegen volt a kiszállítás és az online értékesítés vagy a kiszállítás. Leginkább az árbevételük ingadozásából és a megrendeléseik számából és az ehhez kapcsolódó további mérőszámokból (kosárérték) tervezem vizsgálni azt, hogy hogy alakult az online értékesítésük. Kitérek arra is, hogy milyen marketing eszközöket alkalmaztak az elektronikus jelenlétük és ismertségük növelése érdekében. Az interjúalanyok kiválasztását az alábbi tevékenységgel rendelkezők közül tervezem: sportoktató, élelmiszerkereskedő, borászat, coach.
A kutatás során az alábbi hipotézisekre keresem a bizonyítást: 1. Az online értékesítés jelentősége megnövekedett a koronavírus hatására. 2. A vállalkozói kreativitás olyan vállalkozásokban is lehetővé teszi a hagyományos értékcsatornák online útra terelését, amelyek alapvetően nem alkalmasak arra.
Bevezetés
1. Elméleti felvezetés
1.1. A kereskedelem jelentősége Magyarországon
1.1.1. A kereskedelem kialakulása
1.1.2. Ágazati statisztikák
1.2. Online marketing
1.2.1. Az online marketing fejlődése
1.2.2. Leggyakrabban használt eszközei
2. Hipotézisek
3. Kutatás
4. Mélyinterjúk feldolgozása
5. Összegzés, következtetések
Nancy R. Lee, Philip Kotler (2011): Social Marketing Influencing Behaviors for Good
Simon Kingsnorth (2019): Digital Marketing Strategy, An Integrated Approach to Online Marketing, Kogan Page Ltd.
Veres Zoltán, Szilágyi Zoltán (2007): A marketing alapjai, Perfekt kiadó, Budapest
Tanuja Singh, Joe Cullinane (2010): Social networks and marketing: potential and pitfalls
Markos-Kujbus Éva, Gáti Mikró (2012): A közösségi média, mint online stratégiai eszköz, MOK, Online Marketing Szekció 8. sz. tanulmány
The Pitch: Online marketing evolúciója, https://thepitch.hu/online-marketing-eszkozok/#Online-marketing-eszkozok-a-T-szintu-modellben
B. Máté: Az online/internet marketing története kialakulásától napjainkig, https://matebalazs.hu/internet-online-marketing.html
Bauer, Berács és kenesei Zoltán (2017): Marketing Alapismeretek
P. Kotler és K. L. Keller (2016): Marketingmenedzsment
Szigeti Orsolya, Szakál Zoltán (2011): Marketing
Világgazdaság: Rekordszintű növekedést hozott a koronavírus az e-kereskedelemben https://www.vg.hu/vallalatok/kereskedelem/rekorszintu-novekedest-hozott-a-koronavirus-az-e-kereskedelemben-3042440/
Kovács Éva, Takács Judit: Látjuk-e mi jön? http://real.mtak.hu/111254/1/36_korona_hozzaszolasok.pdf
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Szemponrendszer a két PDF-tanulmányhoz - a tanulmányokat e-mailben (NEPTUN) küldtem meg önöknek.
Társadalomtudományi szakcikk értelmező feldolgozása
(min. 4. bekezdés és max. 2 oldal terjedelemben)
Bevezetés összefoglalása (1 bekezdésben):
Szakirodalmi-történeti áttekintés, elméleti keret összefoglalása (1 bekezdésben)
Módszertani áttekintés (1 bekezdésben)
Összegzés: a kutatási eredmények bemutatása és az azokból levonható következtetések kimondása (1 bekezdésben)
Gazdálkodási szakos hallgatók szakdolgozati útmutatója:
/userimages/birkas/files/szakdolgozatokra_vonatkozo_utmutato_eef_es_game_hallgatok_szamara_(1)_(1)_www.oldalunk.hu_.pdf
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Irodalomjegyzék készítés: a források listázásának formátuma
Harvard módszert követve a https://konyvtar-kvik.uni-bge.hu/images/Harvard_osszefoglalas.pdf alapján, alább innen a lényeg kiemelve és kiegészítve.
Könyv:
Könyvfejezet:
Folyóiratcikk vagy újságcikk (utóbbi esetben az újságírót tüntessék fel szerzőként):
E-könyv:
Elektronikus folyóiratcikk (vagy a linkjét kell vagy az egyedi DOI számát kell megadni):
Online újságcikk (ha nem világos, ki az újságíró, akkor a lap vagy hírportál nevét is megadhatják szerzőnek):
Weboldalak:
Mindig találják meg a weboldalon közzétett szöveg szerzőjét, ami lehet egy személy vagy egy szervezet is. Sose használjon senki forrásként blogot vagy Wikipédiát, azaz olyan forrást, ami saját-kiadású (nem lektorált) vagy nem tudni ki a szerző. Linkek listázása nem elfogadható. A netes szövegeknek is van szerzőjük vagy kiadójuk. Ezeket az irodalomjegyzékben fel kell tüntetni. Ha nincs, akkor ne használják forrásként az a weboldalt.
Az alkalmak utolsó harmadában az önök által elkészített munkákat hallgattuk meg: választott szakdolgozati téma, bevezetés, tartalmjegyzék és csatolt irodalom. Ez bővül a két módszertani cikk elolvasásával, nappalisok esetében beadandóval (lásd az oldal alján a szempontokat), levelezősök esetében az órán történő megbeszéléssel.
A félév lezárásához szükséges beadandó (amit az órán be is kell mutatniuk) körülbelül így nézzen is - minimum:
Valahogy így, példaként, benne hagyva a hibákat. Az elhangzottakat kiegészítettük, ill. azt önöktől a megbeszélt napon - az órai észrevételeket is figyelembe véve, javítva - várom elektronikusan. Lentebb két példát találnak:
Szakdolgozat témája
Játékelmélet, tranzakcióanalízis, mint elemzés eszközei a munkahelyi vezető- beosztotti kommunikációban
Bevezető
Manapság a munkaerőpiacon keresett és kínált szakmák, munkakörök olyan készségeket és szaktudást várnak el a munkakeresőktől, amik 20-25 éve még nem képezték részét az egyetemi vagy főiskolai oktatásnak. A modern munkahelyek külön erőforrásokat (költségvetés, reklám, training programok, stb) fordítanak arra, hogy a megfelelő ’talent-et’, jelöltet vonzzák magukhoz és növeljék a munkavállalók elégedettségét. Külön fejlesztő programok és applikációk léteznek a mentálhigiéniás igények (pl. wellbeing, mindfullness, work-life balance, stress management) kezelésére és fejlesztésére, ami gyakran munkakörtől függetlenül elérhető minden munakvállalónak.
A vezetők szerepe és a velük szemben támasztott elvárások is ’fényévekre’ vannak attól a vezető képtől, amiben a nagyszüleink vagy szüleink szocializálódtak. A jó és eredményes vezetőnek tudni kell különböző szerepek és készségek között könnyedén váltani: az erős kommunikációs készség (pl. tárgyalástechnika, befolyásolás) alapelvárás; ezen kívül tudni kell stratégiát alkotni és kivitelezni, érteni kell egy kicsit a pszichológia tudományához hogy jó coach-ok legyünk; tudni kell eredményeket és riportokat analizálni és akcióterveket készíteni az üzleti célok elérésére, rizikók csökkentésére. Ezen kívül értenünk kell ahhoz is, hogyan építsünk bizalmi kapcsolatot és erős csapatot a beosztottainkkal.
A Neumann-féle játékelmétet mára szinte önálló tudományággá nőtte ki magát, széles körben alkalmazzák a közgazdaság és a matematika területén is. Definíció szerint a játékelmélet olyan helyzetekben hasznos, ahol a résztvevõk – más néven játékosok – egy jól körülírható cél érdekében döntéseket hoznak, és a végeredmény a játékosok választott stratégiáinak (is) függvénye. Az elmélet mentén első sorban az n-személyes játszák és a zérus összegű játékok gyakorlati alkalmazhatóságát vizsgálom dolgozatomban a vezető – beosztott közötti viszonyban.
Eric Berne Tranzakcióalaízis elméletével és Simon Sinek csapatkohézióra és együttműködésre (Golden circle) vonatkozó elméletével vezetői trainingeken találkoztam először. A könyveiket olvasva folyamatosan dolgozott bennem az igény, hogy az elméletet a gyakorlatba fordítsam. A dolgozatom másik fő témája az lesz, hogyan lehet a prichológiai elméleteket (tranzakcióanalízis) az eredményes kommunikáció és magasan teljesítő csapat építésének szolgálatába álltítani.
Az említett elméletek és szerzőik önmagukban is külön vizsgálatok tárgyát képezik, de ebben az elemzésben nem fogok az elméletek kialakulására és történelmi hatásukra kitérni. Első sorban azt szeretném vizsgálni, hogy az emlíett források milyen mértékben és eredményességgel állíthatók a modern munkahelyi kommunikáció szolgálatába.
Felhasznált irodalom:
KÓCZY Á. LÁSZLÓ: A Neumann-féle játékelmélet
Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. január (31–45. o.)
Van Vugt, Mark, Robert Hogan, and Robert B. Kaiser. "Leadership, followership, and evolution: Some lessons from the past." American Psychologist 63.3 (2008): 182.
Dr. Fenyvesi Éva: A TUDÁSMEGOSZTÁS MOTOVÁTORAI - A játékelmélet a tudásmegosztás gyakorlatában
https://www.researchgate.net/profile/Fenyvesi_Eva/publication/280371642_A_tudasmegosztas_motivatorai/links/55b355b008ae092e9650be32/A-tudasmegosztas-motivatorai.pdf
Weiss – Hughes, (2005): Együttműködésre vágyunk? A konfliktusok elfogadása és aktív menedzselése. Harvard Businessmanager, 2005. július-augusztus. pp. 74-83.
Berne, Eric, and Ehmann Bea. Sorskönyv. Háttér, 1997.
Szirtesné Kiss, Ágota. "Női vezetők fejlesztése a coachingban a tranzakcióanalízis énállapotok modelljének segítségével."
http://dolgozattar.repozitorium.bgf.hu/12654/
Cornell, William F., and N. Michel Landaiche III. "Nonconscious processes and self-development: Key concepts from Eric Berne and Christopher Bollas." Transactional Analysis Journal 38.3 (2008): 200-217.
van Beekum, Servaas. "Mindfulness and leadership: a critical reflection." Business and Management Studies 2.1 (2015): 44-50.
Sinek, Simon. Leaders eat last: Why some teams pull together and others don't. Penguin, 2014.
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Második példa:
Az online értékesítés jelentőségének változása a koronavírus hatására
Bevezetés
Kereskedelem- marketing szakos hallgatóként nem kerülheti el a figyelmem az a tény, mennyire átalakultak a vásárlási szokások 2020-ban. Bár az év még tart, és az igazán nagy karácsonyi vásárlási láz hátravan, azonban látható, hogy a jelen egészségügyi helyzet, a szociális távolságtartási kényszer, a megbetegedéstől való félelem és a kormányzati intézkedések az online kereskedelem felé terelik a vásárlókat. Olyan üzletek, boltok és szolgáltatók is áttértek erre az értékesítési formára, amelyek tavaly még nem is gondolták, hogy számukra is van lehetőség vagy szükség elektronikus kereskedelmi csatornák kialakítására. Az idei év számos újítást tartogatott ebben a témában: a sarki kisbolt, a zöldséges, az eddig csak helyben fogyasztásra ételt kínáló éttermek, de még a helyi kisbutikok is elkezdtek házhoz szállítani. Megjelentek az online jóga és egyéb testmozgáshoz kapcsolódó órák, a közösségi médiában közvetített kisbabás foglalkozások, de még online borkóstolón vagy üzleti találkozón is részt lehet venni.
A szakdolgozatban szeretném összegyűjteni ezeket a változásokat és megvizsgálni azt, hogy milyen hatással voltak az azokat alkalmazó vállalkozásokra. Ennek érdekében mélyinterjúkat fogok készíteni, mely két irányból vizsgálja a piaci szereplőket. 4 olyan vállalkozóval szeretnék beszélgetni, akik korábban is webshopot üzemeltettek és 4 olyannal, akik számára korábban üzletileg idegen volt a kiszállítás és az online értékesítés vagy a kiszállítás. Leginkább az árbevételük ingadozásából és a megrendeléseik számából és az ehhez kapcsolódó további mérőszámokból (kosárérték) tervezem vizsgálni azt, hogy hogy alakult az online értékesítésük. Kitérek arra is, hogy milyen marketing eszközöket alkalmaztak az elektronikus jelenlétük és ismertségük növelése érdekében. Az interjúalanyok kiválasztását az alábbi tevékenységgel rendelkezők közül tervezem: sportoktató, élelmiszerkereskedő, borászat, coach.
A kutatás során az alábbi hipotézisekre keresem a bizonyítást: 1. Az online értékesítés jelentősége megnövekedett a koronavírus hatására. 2. A vállalkozói kreativitás olyan vállalkozásokban is lehetővé teszi a hagyományos értékcsatornák online útra terelését, amelyek alapvetően nem alkalmasak arra.
Tervezett tartalomjegyzék
Bevezetés
1. Elméleti felvezetés
1.1. A kereskedelem jelentősége Magyarországon
1.1.1. A kereskedelem kialakulása
1.1.2. Ágazati statisztikák
1.2. Online marketing
1.2.1. Az online marketing fejlődése
1.2.2. Leggyakrabban használt eszközei
2. Hipotézisek
3. Kutatás
4. Mélyinterjúk feldolgozása
5. Összegzés, következtetések
Tervezett irodalomjegyzék
Nancy R. Lee, Philip Kotler (2011): Social Marketing Influencing Behaviors for Good
Simon Kingsnorth (2019): Digital Marketing Strategy, An Integrated Approach to Online Marketing, Kogan Page Ltd.
Veres Zoltán, Szilágyi Zoltán (2007): A marketing alapjai, Perfekt kiadó, Budapest
Tanuja Singh, Joe Cullinane (2010): Social networks and marketing: potential and pitfalls
Markos-Kujbus Éva, Gáti Mikró (2012): A közösségi média, mint online stratégiai eszköz, MOK, Online Marketing Szekció 8. sz. tanulmány
The Pitch: Online marketing evolúciója, https://thepitch.hu/online-marketing-eszkozok/#Online-marketing-eszkozok-a-T-szintu-modellben
B. Máté: Az online/internet marketing története kialakulásától napjainkig, https://matebalazs.hu/internet-online-marketing.html
Bauer, Berács és kenesei Zoltán (2017): Marketing Alapismeretek
P. Kotler és K. L. Keller (2016): Marketingmenedzsment
Szigeti Orsolya, Szakál Zoltán (2011): Marketing
Világgazdaság: Rekordszintű növekedést hozott a koronavírus az e-kereskedelemben https://www.vg.hu/vallalatok/kereskedelem/rekorszintu-novekedest-hozott-a-koronavirus-az-e-kereskedelemben-3042440/
Kovács Éva, Takács Judit: Látjuk-e mi jön? http://real.mtak.hu/111254/1/36_korona_hozzaszolasok.pdf
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Szemponrendszer a két PDF-tanulmányhoz - a tanulmányokat e-mailben (NEPTUN) küldtem meg önöknek.
Társadalomtudományi szakcikk értelmező feldolgozása
(min. 4. bekezdés és max. 2 oldal terjedelemben)
Bevezetés összefoglalása (1 bekezdésben):
- Problémafelvetés-ábrázolása: Mi az újdonság vagy probléma, amit a cikk megvilágít vagy megmagyaráz? Melyek azok a kulcs-fogalmak, amelyeket újragondol, újradefiniál vagy újfajta megvilágításba helyez a szerző és miért érdekes ez az olvasó számára?
- Mi(k) a cikknek a legfőbb kutatási kérdése(i)? (Hogyan…? Milyen….? Miért….?)
- Mi a szerzőkérvelése/mondanivalója, ami újdonság, ami az ő egyedi elméleti hozzájárulása a szakirodalomhoz? Azaz melyek a szakirodalom típikus válaszai a feltett kutatási kérdésre és mi a szerző válasza a saját kutatási kérdésére, és ez a válasz hogyan viszonyul (pl. megerősíti, megcáfolja, részlegesen alátámasztja) a szakirodalom eddigi megállapításaihoz?
Szakirodalmi-történeti áttekintés, elméleti keret összefoglalása (1 bekezdésben)
- Mik a kutatási kérdésre adott tipikus szakirodalmi válaszok és magyarázó elméletek a szerzők szerint?
- Milyen eddig már feltárt nemzetközi és magyar szakirodalmi kutatási eredményeket tárnak elénk a szerzők? Vannak-e ezek között a magyarázó elméletek között egymással ellentétes értelmezések?
- Megfogalmaznak-e a szerzők kritikát a szakirodalmi nézőpontokkal szemben?
Módszertani áttekintés (1 bekezdésben)
- Kik az adatközlők, milyen a mintavétel módszer, mekkora a minta nagysága és milyen torzulást eredményez az, hogy nem reprezentatív a mintavétel.
- Ismertesse a kutatás adatgyűjtési és adatfeldolgozási módszereit!
Összegzés: a kutatási eredmények bemutatása és az azokból levonható következtetések kimondása (1 bekezdésben)
- Mik a kutatási eredmények?
- Mi a szerzők válasza a saját kutatási kérdésükre? Mi a szerzők mondanivalója, érvelése vagy következtetése?
- Mik a kutatási eredmények (elméleti vagy gyakorlati) jelentősége; milyen tanulságot lehet belőle levonni?
- A szerzők milyen álláspontot képviselnek a szakirodalmi-elméleti vitákban? A szakirodalom melyik ágát erősítették meg ill. cáfolták a kutatási eredmények?
- Miért és kinek érdekes vagy fontos ez a kutatási eredmény gyakorlati szempontból?
Gazdálkodási szakos hallgatók szakdolgozati útmutatója:
/userimages/birkas/files/szakdolgozatokra_vonatkozo_utmutato_eef_es_game_hallgatok_szamara_(1)_(1)_www.oldalunk.hu_.pdf
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Irodalomjegyzék készítés: a források listázásának formátuma
Harvard módszert követve a https://konyvtar-kvik.uni-bge.hu/images/Harvard_osszefoglalas.pdf alapján, alább innen a lényeg kiemelve és kiegészítve.
Könyv:
- Kozár, L., 2011. Nemzetközi áru- és tőzsdei kereskedelmi ügyeletek. Budapest: Szaktudás Kiadó Ház Zrt
Könyvfejezet:
- Szöllősi, E., 2016. Pálinkaturizmus – A pálinka helye és szerepe a hazai gasztronómiában és turizmusban. In: Rátz, T. & Füreder, B., ed., 2016. Gasztronómia és turizmus: válogatott tanulmányok. Budapest: Kodolányi János Főiskola. pp. 89-109.
Folyóiratcikk vagy újságcikk (utóbbi esetben az újságírót tüntessék fel szerzőként):
- Papp, A. I. & Lugasi, A., 2018. Fenntarthatóság a vendéglátásásban. Új Diéta 27(2-3), pp. 19-24.
- Keresztes, I., 2022. Jönnek-mennek. HVG 2022. január 6. pp.38-40.
E-könyv:
- Bauer, A. & Berács, J., 2017. Marketing. [e-könyv] Budapest: Akadémiai Kiadó. Elérhető: https://mersz.hu/hivatkozás/dj204m_33_p1#dj204m_33_p1 [Hozzáférés dátuma: 2019.03.22.]
Elektronikus folyóiratcikk (vagy a linkjét kell vagy az egyedi DOI számát kell megadni):
- Némethy, K. – Poór, J., 2019. A jövő munkahelye az ipar 5.0 küszöbén. Munkaügyi Szemle [online] 62(1), pp. 9-17. Elérhető: http://munkaugyiszemle.hu/jovo-munkahelye-az-ipar-50-kuszoben [Hozzáférés dátuma: 2019.04.28.].
- Prud’homme, B. – Raymond, L., 2016. Implementation of sustainable development practices in the hospitality industry: A case study of five Canadian hotels. International Journal of Contemporary Hospitality Management [efolyóirat] 28(3), pp. 609-639. https://doi.org/10.1108/UJCHM-12-2014- 0629
Online újságcikk (ha nem világos, ki az újságíró, akkor a lap vagy hírportál nevét is megadhatják szerzőnek):
- Barát, M., 2022. Változott a trend: másra használják az ATM-eket a magyarok. Figyelő [online] 2022. január 23. Elérhető: https://figyelo.hu/hirek/valtozott-a-trend-masra-hasznaljak-az-atm-eket-a-magyarok-158401/ [Hozzáférés dátuma: 2022.01.24.].
- Hvg.hu, 2022. A Pfizer vezére szerint jobb lenne az évenkénti oltás, mint a többször emlékeztető. HVG [online] 2022. január 22. Elérhető: https://hvg.hu/vilag/20220122_A_Pfizer_vezere_szerint_jobb_lenne_az_evenkenti_oltas_mint_a_tobbszor_emlekezteto [Hozzáférés dátuma: 2022.01.24.].
Weboldalak:
Mindig találják meg a weboldalon közzétett szöveg szerzőjét, ami lehet egy személy vagy egy szervezet is. Sose használjon senki forrásként blogot vagy Wikipédiát, azaz olyan forrást, ami saját-kiadású (nem lektorált) vagy nem tudni ki a szerző. Linkek listázása nem elfogadható. A netes szövegeknek is van szerzőjük vagy kiadójuk. Ezeket az irodalomjegyzékben fel kell tüntetni. Ha nincs, akkor ne használják forrásként az a weboldalt.
- Orosházi önkormányzat, 2021. Várostörténet. [online] Elérhető: https://www.oroshaza.hu/varosunk/varostortenet/ [Hozzáférés dátuma: 2021.12.02.].
- World Health Organization, 2022. WHO recommends two new drugs to treat COVID-19. [online] 2022 január 14. Elérhető: https://www.who.int/news/item/14-01-2022-who-recommends-two-new-drugs-to-treat-covid-19 [Hozzáférés dátuma: 2022.01.16.].
